A középkori és kora újkori kőtár Erdély egyik legjelentősebb ilyen jellegű gyűjteménye, mely számos olyan a XIII–XIX. században készült síremléket, építészeti- és szobrászati emléket tartalmaz, mely vásárlás, adományok, bontások és régészeti feltárások eredményeként került a gyűjteménybe.
A kőtárat az Erdélyi Múzeum-Egylet alapította, mely a XIX. század második felétől kezdte el gyűjteni a különböző épületbontásokból származó építészeti- és síremlék-szobrászati emlékeket.
A középkori és kora újkori kőtárat a nagyközönség előtt először 1903-ban nyitották meg, a kolozsvári egyetem Farkas utcai főépületének alagsorában, Pósta Béla régész, az Erdélyi Múzeum-Egylet keretein belül működő Érem- és Régiségtár igazgatójának kezdeményezésére. A kiállítás 1913-ban került át a jelenlegi helyére, szintén Pósta Béla igazgató irányításával, a kiállított tárgyak elrendezését Kolozsvári Szeszák Ferenc restaurátor, az Érem- és Régiségtár múzeumi őre végezte.
A jelenlegi kiállítás a román kori, gótikus, reneszánsz építészeti emlékekből, gótikus, reneszánsz, barokk és klasszicista síremlékekeből, barokk szobrászati emlékekből, valamint a gipszmásolatok gyűjteményéből tevődik össze.
A gyűjtemény legjelentősebb részét Kolozsvár reneszánsz lakóházaiból származó faragványok alkotják.
A kiállítás jelenlegi újjászervezése egy részleges átrendezés, mely az összes kiállított tárgy restaurálását és jól körülhatárolható tematikus csoportokban való bemutatását tűzte ki célul. Az új kiállítás koncepciójának egyik kiindulási pontja a régi kiállítás pár olyan elemének megőrzése volt, mint például a falazott rekonstrukcióban bemutatott tárgyak, a teremsor ajtónyílásaiban található kapuzatok sora, mely meghatározta a kőtár korábbi képét, valamint azon faragványok és faragványcsoportok kiállítása, melyek beilleszthetőek a kiállítás új tematikus rendjébe. A jelenlegi átrendezés további célja olyan tematikusan elkülönített tárgycsoportok kialakítása volt, melyeken belül hangsúlyos helyet kaptak a gyűjtemény legjelentősebb tárgyai, külön figyelmet szenteltve a kőtár sokszínű és gazdag anyagának a bemutatására is.
(Illusztráció) A római és a középkori kőtár a kolozsvári egyetem főépületének alagsorában, 1907-ben
(Illusztráció) A középkori és a kora újkori kőtár az 1940-es években (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
(Illusztráció) A középkori és a kora újkori kőtár az 1970-es években (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)