1887-ben körülbelül 20 aranyrudat fedeztek fel véletlenszerűen Krasznán (Kovászna megye). Ezek összesen több mint 6,5 kg aranyat nyomnak, ami 20 római fontnak felel meg! Minden egyes aranyrúd súlya a solidus (4,5 g-os római pénzegység) többszörösét képviseli.
Időbeli és térbeli azonosításukhoz a rajtuk található bélyegek nyújtanak segítséget. Az aranyrudakat Sirmiumban (ma Sremska Mitrovica, Szerbia), a császári pénzverdében öntötték. A DDD NNN D(ominorum) N(ostrorum) (Tres) felirattal ellátott három császári portré valószínűleg Gratianust, kisebbik testvérét, II Valentinianust és I Theodosiust ábrázolja, akik együtt uralkodtak 379–380 között.
Nem világos, hogyan kerültek az aranyrudak a Barbaricumba, és az sem, hogy milyen körülmények között rejtették el őket. Az egyik feltételezés szerint Athanaric vizigótjai rejthették el a kincset 380 körül. Az írásos források szerint a vizigótok a hunok betörése és a klánok közötti belharcok miatt kénytelenek voltak elhagyni Erdélyt, és menedéket kérni a Római Birodalomban.
Aranyrudak, Kraszna (Kovászna m.)
1–4. Aranyrudak, Sirmium, 380 után, Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, Kolozsvár, galvanoplasztikai másolat