/media/uploads/2024/10/04/2.mp3
Tudjátok, ma azt mondanák, hogy a gepidák nemzetségéhez tartozom, de az igazság az, hogy egyik dédanyám a vizigótoktól származott, azoktól a büszke harcosoktól, akikről azt tartják, hogy a hegyeken túlról érkeztek. Ő és családja a földet művelték és állatokat is tartottak, de ha a szükség megkívánta, férfiasan harcoltak. Dédanyám élete gyökeresen megváltozott, amikor osztrogót testvéreik ijesztő híreket hoztak keletről. Sokan közülük menekülésre kényszerültek, mikor a hunok, azok a félelmetes lovasok megtámadták őket.
Nem sok idő múlva az ő népe is ugyanerre a sorsra jutott. Falujukból mindannyian elmenekültek, de dédanyám ott maradt beteg édesanyjával. Elhatározta, bármi történjék is, nem fogja magára hagyni. Így történt, hogy a hunok között élte le életét, és így ismerte meg dédapámat is.
Dédapám pedig…