/media/uploads/2024/10/07/7.mp3
Ha már szóba jött Konstantinápoly, muszáj elmondjam, hogy a nagybátyám milyen nagy csodálattal mesélt a város ragyogásáról, melyet mindig Új Rómaként emlegetett. A város, amelynek partjait két tenger mossa, kőből épült, és hatalmas falak veszik körül. Közepén egy hatalmas építmény állt, ahol lovas kocsiversenyeket tartottak, s melyet, ha jól emlékszem, hippodromnak neveztek. Ott gyűlt össze az egész város, és a nagybátyám is ott látta a császárt teljes pompájában. Könnyen felismerhető volt a tömegben, hiszen bíborszínű, aranyszállal hímzett ruhát viselt. Ami azonban leginkább megragadta a figyelmét, egy ékszer volt, amellyel a császár a vállán összefogta a köpenyét. Hatalmas, drágakövekkel díszített aranyfibula volt, melyhez foghatót a nagybátyám, bár világot látott ember volt, még soha nem látott. Mennyire szerettem volna én is látni azt a sok csillogást!