Kolozsvári Diószegi Péter, 1632
Az 1589-ben született Sükösd György a magyar nemesség egyik kiemelkedő tagjaként ismert, aki 1628-ban Bethlen Gábor fejedelem követeként is munkálkodott. Sükösd György szarkofágját Erdélyi kora újkori síremlékszobrászatának egyik ritka típusaként tartjuk számon, mivel a szakofágot az elhunytra emlékező sírefeliratot tartalmazó epitáfium egészíti ki. A fenti síremléktípus legközelebbi párhuzamai a 16. századi lengyeloroszági síremlékek között találhatóak. A Sükösd-szakofág a komplex díszítőprogramja révén is kiemelkedik a korszak emlékei közük, mivel a szarkofágtetőn az elhunyt magasdomborműves, teljes alakos ábrázolásán kívül a síremléket számos allegorikus ábrázolás egészít ki a szakofág oldallapjain, laposdomborműves ábrázolásban: a három keresztény erényalak, a Hit, a Remény és a Szeretet, valamint egy erkölcsi erény, az Igazságosság. A szarkofág egyik oldallapján egy Memento mori jelenet foglal helyet. A síremlék az erdélyi késő reneszánsz síremlékszobrászat egyik jellegzetes emléke, melyet a szarkofágtetőre vésett felirat szerint egy kolozsvári kőfaragó, Diószegi Péter készített. A síremlék jelentősége az emlék felépítésében és az építészeti részletek kidolgozásában rejlik, viszont a figurális részletek kifaragása tapasztalatlan, naív megoldást mutat.