Az egykori domonkos kolostor épülete Erdély egyik legjobban megőrzött középkori kolostora. Első okleveles említése 1397-ből származik, viszont néhány máig fennmaradt építészeti részlet arra utal, hogy az épület korábban, a XIV. században épült, melyet később a XV. század második felében átalakítottak. A XV. századi építkezést Hunyadi János Magyarország főkapitánya 1455-ben tett sóadománya támogatta, amelyet később Mátyás király (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516) és II. Lajos (1516–1526) is megújított. A kolostoregyüttes legjelentősebb részei Hunyadi János idejében épültek: a kerengő, a refektórium, a konyha és a káptalanterem. Az épület építészeti részletei, mint például a refektórium központi tartóoszlopa, a külső homlokzatok ablakai és a boltozatok bordáinak típusa az erdélyi késő gótikus építészet jellegzetes stílusjegyeit viselik, melyek a budai királyi palota építésén dolgozó műhellyel állnak szoros kapcsolatban. A reformáció idején a domonkos szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni Kolozsvárt, így a kolostor a kolozsvári református és unitárius iskola székhelyévé vált. 1556-ban Jagelló Izabella (1519–1559), Szapolyai János király felesége szállt meg ideiglenesen az egykori kolostor épületében. A XVII. század végén az épület a római katolikus egyház használatába került. A kolostor először a jezsuita rend, majd 1725-től a ferences rend tulajdonába jutott, mely a következő évtizedekben barokk stílusban építettette át a templomot és a kolostort. A ferences rend utolsó nagyobb beavatkozásaira 1902 és 1908 között került sor, amikor a kolostor épületét Möller István és Lux Kálmán építészek tevei alapján restaurálták. A beavatkozások célja az épület szerkezetének megerősítése és a barokk elemek eltávolítása volt, az eredeti gótikus épület egységes képének kialakítása érdekében. A restaurálás során az eredeti nyíláskeretek egy részét másolatokra cserélték, az eredetieket az Erdélyi Múzeum-Egylet Érem- és Régiségtárának adományozták.
(Illusztráció) Az épület főhomlokzata az 1970-es években, Szabó Dénes fényképe (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)