Az első régészetileg igazolt középkori település Kolozsvár történelmi központjának területén legkésőbb a XII. században alakult ki. Ezt a települést, a szomszédos kolozsmonostori királyi várral és a váralja faluval együtt az 1241-es tatárjárás során feldúlták és a lakosság nagy részét lemészárolták. A tatárjárás után a települést V. István király (1257–1269) az erdélyi püspöknek adományozta, majd német telepesekkel népesítette be. Első erődítménye az Óvár védőfalai voltak, melyek a XIII. század második felében, négyszögletes alaprajzon, belső tornyokkal és két kapuval épültek ki. Károly Róbert király (1308–1342) 1316-ban városi rangra emelte a települést, majd Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) városfejlesztési politikájának eredményeként 1405-ben ország több városának, köztük Kolozsvárnak is szabad királyi város rangot adományozott, mely Kolozsvár városát is új városfal építésére jogosította fel. A város második erődítése a XV. század közepére készült el. Az új városfalak megközelítőleg téglalap alaprajzon épültek fel, 20 külső toronnyal, melyből hat kapuként is szolgált. Az erődítmény a következő évszázadokban számos ostromot vészelt át. Védelmét és javítását a város céhei biztosították, a legtöbb beavatkozást a város címerével, az aktuális fejedelem nevével és címerével, valamint a városbírák nevével jelzett emléktáblák örökítették meg. A 18. század elején a régi falak már nem feleltek meg a hadi építészet új követelményeinek, ezért 1715 és 1723 között Giovanni Morando Visconti (1652–1717) olasz hadmérnök tervei alapján Vauban-stílusú erődítményt építettek a város fölötti Fellegváron. A XIX. század folyamán a várfalak és a tornyok nagy részét lebontották, mára csak az Óvár délkeleti tornya, a takácsok (későbbi tűzoltótorony), a szabók, kőművesek, asztalosok, vargák tornya és a védőfalak egyes szakaszai maradtak meg.
(Illusztráció) Kolozsvár látképe, Georg Hoefnagel metszete, 1617, színezett rézmetszet (Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum)
(Illusztráció) Híd utcai kaputorony, Veress Ferenc fényképe, 1869 (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest)
(Illusztráció) Magyar utcai kaputorony, Veress Ferenc fényképe, 1869 (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest)