A szobor Krisztus megostorozott alakját ábrázolja, az ikonográfiai típusra jellemző beállításban: törzse kissé előrehajol, feje mellkasára esik, hosszú, hullámos haja részben meggyötört arcát takarja. A szobor egy érett, fejlett izomzatú testet ábrázol, amelyet a megostorozás számos véres sebe borít, a szakáll és bajusz által keretezett arc töredékei is a mártíromság szenvedéseire utalnak. A test élethű ábrázolása és a derekát fedő ruházat plasztikus redői a szobrot a 18. századi kolozsvári barokk szobrászat kiemelkedő emlékei közé emelik.