A középkorban Gyalu települése az erdélyi püspökség tulajdonaként a Kolozsvártól nyugatra fekvő püspöki uradalom része volt, melynek központja a XIV. században a Szászfenes falutól délre épült Leányvár volt. A római erőd közelében alakult ki Gyalu települése, melynek első okleveles említése 1246-ból származik. A középkori Gyalu várát (castrum) 1428-ban, a püspökök lakhelyét (domus habitationis in castro Gyalw) 1456-ban, palotájukat (pallatium) pedig 1465-ben említik először írásos forrásaink. Az 1437-es parasztfelkelés után a püspöki birtok központját a gyalui várba helyezték át. A XV. század végén a humanista műveltségű Geréb László püspök (1475–1502), Mátyás király (1458–1490) unokatestvére folytatta a vár építését és a püspöki palota díszítését. Az épületegyüttes középkori építészeti dekorációjából mára csak néhány 1500 körül keletkezett faragványtöredék maradt fenn, mint például Geréb püspök címere, egy alabástrom szentségtartó töredéke és az erdélyi püspökség védőszentjét, Szent Mihályt ábrázoló törpepillér. A fenti faragványok jelentősége abban rejlik, hogy ezek az erdélyi kora reneszánsz építészet első ismert emlékei, melyek legközelebbi párhuzamai Mátyás király budai palotájában azonosíthatóak. 1542–1543-ban a várat Statileo János püspök (1528–1542) idejében, Galaci Moré Péter várnagy felügyelete alatt négyzetes alaprajzú, a sarkokon négy hengeres toronnyal megerősített erődítménnyé építették át. 1556-ban az erdélyi püspökség birtokai a kincstár tulajdonába kerültek, majd rövidebb időre az ugyanebben az évben Erdélybe visszatérő Jagelló Izabella királyné (1519–1559) rezidenciájává vált. 1633–1643 között a birtokot I. Rákóczi György fejedelem (1630–1648) szerezte meg, aki 1638–1652 között a középkori várat késő reneszánsz stílusú, reprezentatív fejedelmi rezidenciává alakíttatta át. Ekkor a vár udvarán épült püspöki palotát lebontották, a vár falai mentén négy épületszárnyat építettek, a saroktornyokat pedig lakhatóvá tették.
(Illusztráció) Az együttes és környezetének légifelvétele, Szabó Máté fényképe, 2019
(Illusztráció) A kastély déli homlokzata, a XX. század első fele (Zempléni Múzeum, Szerencs)